A folyadék-háztartásról

 

Az alacsony folyadékbevitel, a keveset ivás, a szomjúságérzet hiánya nagy problémát jelent napjainkban. A mai rohanó világban az emberek keveset isznak, nem igazán foglalkoznak ezzel, és ráadásul legtöbbször nincsenek tisztában a szervezetük folyadékigényével. Szervezetünk alapvetően a vesén keresztül képes az anyagcsere során keletkező mérgek, salakanyagok kiválasztására, eltávolítására. Vannak ugyan más mechanizmusok is - pl. a bőrön keresztül -, de ezeknek a szerepe a veséhez képest elenyésző. (Ha nem így lenne, nem kellene művesekezelés; az illető nyugodtan eléldegélne egy talp-méregtelenítő készülékkel...).

A megfelelő veseműködés egyik alapfeltétele az elegendő folyadék bevitele; a vese a kiválasztott, felesleges anyagokat csak egy bizonyos határig képes koncentrálni a vizeletben, ha kevés a folyadék, lesznek olyan anyagok, melyektől a szervezet nem tud megszabadulni. Ha ezeknek a szintje extrém magas lesz, uraemiáról, veseelégtelenségről beszélünk, mely egy bizonyos határ felett az élettel nem összeegyeztethető. A vesefunkciókat pont a nem kiürített anyagok szintjéből visszakövetkeztetve szoktuk laboratóriumban vizsgálni. Ezen értékek emelkedésének lehet oka valamilyen vesebetegség, de sokszor, főleg enyhe esetekben az elégtelen folyadékbevitel is lehet a háttérben.

A szervezet a számára felesleges és káros anyagoktól igyekszik megszabadulni, ezért vannak ún. "menekülő útvonalai". Ebben az esetben az egyik jelentős mód, hogy a felesleges, a vese által nem kiürített anyagokat eltárolja zsírsejtekben. Az ilyen módon elraktározott anyagok már az anyagcserében nem vesznek részt, szervezetünk szempontjából eltávolítottuk; de súlyos kilókként hurcoljuk magunkon tovább. Ez a mechanizmus az elhízások jelentős részében nagy szerepet játszik.

Mennyit kell innunk egy nap? Ez, azt kell mondjam, teljesen egyéntől függ. Van, aki napi 1 literrel egyensúlyban van, de olyan paciensem is volt, aki 5 liter bevitele mellett súlyosan ki volt száradva. Nincs fix séma. Az általános nézet, miszerint 1.5-2 liter folyadék naponta elegendő, egyáltalán nem biztos, hogy ránk is igaz. Ráadásul ez általában a célba vett érték, amit legtöbbször nem sikerül teljesíteni. Az ESG rendszer részletes testösszetétel elemzése alapján elég jól be lehet tájolni az egyéni folyadékszükségletet, ez persze a környezet változásai miatt még változhat (pl. szauna, fizikai munka, sport, meleg időjárás stb.).

Nagyon jelentős probléma tapasztalataim szerint a szomjúságérzet hiánya. Az emberi test alapvetően egy nagyon kifinomult műszer, pontosan tudja, mire van szüksége. Ezt a képességet a civilizáció azonban egyre inkább rombolja; műételek, műitalok fogyasztásával teljesen felborulnak ezek a szabályozó mechanizmusok, a legtöbb, általunk elfogyasztott anyagról nem is tudjuk, milyen hatásokat válthat ki. Ezeket a hatásokat teljesen kiküszöbölni gyakorlatilag lehetetlen.

Nagyon sok ember éhséget érez, amikor valójában folyadékhiánya van. Emellett nem szomjas, "nem szeret inni". Volt több paciensem, akik extrém folyadékhiány mellett 50-60 kg túlsúllyal rendelkeztek - ők ivás helyett "fölették" magukat ilyen kövérre, és a salakanyag-tároló mechanizmus is hozzájárult ehhez. Ha éhséget érzünk, érdemes inni először egy pohár folyadékot - ha az éhségérzet elmúlik, akkor folyadékhiány volt az igazi ok. Ha rendszeresen tudatosan odafigyelünk a folyadékbevitelre, a szervezet egy idő után ismét "megtanulja" érezni és jelezni a szomjúságot. Ebben sokat tud segíteni az általam használt NES rendszer, amely a testünkön belüli információ-áramlás helyreállításával segít.

Mit igyunk? Alapvetően a legfontosabb a víz bevitele. Álláspontom szerint szinte bármit ihatunk, amivel vizet viszünk be. Figyelni kell az esetleges vízhajtó hatású anyagokra, pl. teában, kávéban a koffeinre, mivel több folyadékot veszíthetünk, mint amit bevittünk, így hosszabb távon negatív folyadékmérleget eredményez. Ugyanez a helyzet az alkoholtartalmú italokkal: az alkohol gátolja az egyik vízvisszaszívásért felelős hormont a veseműködés során, így nagy mennyiségű folyadékot veszthetünk. Tehát nyáron se csak sör legyen a bevitt folyadék; 2 korsó sör bevitelével 3 korsónyi folyadékot vesztünk az alkohol miatt, így tisztesen ki lehet száradni. (Ugyanez a háttere a másnapos fejfájások többségének: az alkohol kihajtja a vizet, így, amíg nem pótoljuk, masszív folyadékhiány okozza a fejfájást. Megfelelő mennyiségű szeszmentes folyadék bevitelével - a buli során! -a jelenség megelőzhető.) A "műitalok" fogyasztását lehetőleg kerüljük, tele vannak adalékanyagokkal, aromákkal, és még ki tudja, mikkel (ezek "gyártástechnológiai, ipari titkok"; pl. cola, különböző üdítők, "gyümölcs"levek stb.)

Ásványvizekkel kapcsolatban fontos, hogy váltogassuk a különböző összetételűeket, mivel legtöbbször egy-egy anyagot vagy kisebb, vagy nagyobb mennyiségben tartalmaznak a kívánatosnál. Legyünk tisztában azzal, hogy az ásványvíz elég új "találmány", az ember nem erre van hitelesítve.

Egyre gyakoribb a víztisztító berendezések használata. Ezekkel semmi probléma nincs, a környezeti szennyeződések kiszűrése jó dolog. Azonban azok a típusok, melyek gyakorlatilag desztillált vizet állítanak elő, majd "visszaadagolják" a szükséges anyagokat, az emberi korlátoltság fizikai megtestesülései. Attól, hogy egy anyagot nem ismerünk, nem tudunk róla, vagy olyan elenyésző mértékben szükséges, hogy akár mérni sem tudjuk, a szervezet számára fontos lehet. Nincs a világegyetemben olyan összetevő, amely az emberi szervezetben valamilyen mértékben ne lenne megtalálható, csak esetleg nem tudjuk mérni, észlelni. Tehát az ilyen típusú berendezéseket én nem javaslom. A legjobbak az ionizációval és filtrációval kombinált szerkezetek (pl. KANGEN), ezeknél a kapott víz pH-ja is szabályozható.

Összességében tehát figyeljünk tudatosan a folyadékbevitelre; az ivás nem felesleges időpocsékolás, hanem szervezetünk számára alapvető jelentőségű. Szervezetünk 70 %-a víz, csak ebbe gondoljunk bele. Itt is igaz az a mondás, hogy az vagy, amit megeszel - és amit megiszol.