A glutén-érzékenységről

 

A glutén-, vagy lisztérzékenység napjainkban egyre nagyobb problémát jelent. Mindamellett, hogy egyre többen hallanak róla, a diagnosztikája jelen pillanatban elég nehézkes. Az anyagcsere-probléma lényege egy enzimhiány, ami miatt a glutén nevű fehérje lebontása nem tökéletes az emésztőrendszerben. Ez a fehérje megtalálható a búzában, rozsban, árpában és zabban, közismertebb neve sikér. Sajnos a teljes kiőrlésű gabonákban is ugyanúgy benne van. Alapvető fontosságú a kenyerek, péksütemények, kelt tészták készítésénél, ez az az anyag, amitől a csiriz ragaszt, enélkül nem képződnek jó buborékok a kelés során, ez ragasztja össze a liszt szemcséit. A magyarok régóta büszkék a gabonára a magas sikértartalom miatt, így lehet jó rétest készíteni, ennek köszönhetően nyújtható jól a tészta, nem szakad el. A hivatalos statisztika szerint is Magyarországon kiemelkedően magas a glutén-érzékenység aránya, valószínűleg ez lehet a hátterében. Ha megnézzük egy péksütemény összetételét, sokszor találkozunk "lisztjavító", "vitális glutin" összetevőkkel, ez a rosszabb minőségű liszthez hozzáadott glutént jelenti.

A glutén-érzékenységnek különböző fokozatai vannak. A legsúlyosabb eset a coeliákia, ami egy olyan fokú érzékenységet jelöl, amikor az immunválasz során a bélnyálkahártya károsodik, elpusztul. Ez, hála istennek, elég ritka állapot. Ha nagyobb fokú érzékenység áll fenn, ez általában kisgyermekkorban kiderül az első lisztes ételek fogyasztásakor, ilyen esetben a teljesen gluténmentes diéta az egyedüli megoldás; nem egyszerű dolog, eléggé megnehezíti az ebben szenvedő és a család életét egyaránt.

Az enyhébb esetek azonban ennél sokkal súlyosabb problémát jelentenek, a jelenség észrevétlensége és a diagnosztizálás nehézsége miatt. Ezeknél az eseteknél az eltérés lényege, hogy a glutén elégtelen emésztése során a fehérje nem bomlik le aminosavakká, hanem megáll peptid szinten, azaz rövid aminosav láncok szintjén. Ezek a részecskék át tudnak jutni a bélfalon, és a keringésbe kerülve a szervezet egészében lerakódhatnak, különböző elváltozásokat okozva hosszú távon. Tapasztalataim szerint ez a jelenség állhat a hátterében nagyon sok esetben az időskori diabetesnek, magas vérnyomásnak, koleszterin-, és vérzsírproblémáknak, elhízásnak, emésztési zavaroknak.

A diagnosztika hivatalosan gasztroenterológusnál történik, immunológiai tesztekkel. Azaz azt vizsgálják, van-e a szervezetben a glutén ellen képződött ellenanyag. Adataik szerint a glutén-érzékenység gyakorisága a lakosság körében 7-8%. A módszerrel tapasztalataim szerint komoly problémák vannak, mivel immunválasz a szervezetben általában testidegen fehérjékkel szemben alakul ki, így a peptidláncok gyakran nem eredményeznek semmilyen immunreakciót, és a teszt eredménye negatív, a paciens panaszai ellenére. Jómagam 3 és fél éve foglalkozom ESG (EIS) diagnosztikával, ami teljesen más irányból vizsgálja az anyagcserét, a szöveti folyadék pH értékeit és ionkoncentrációit elemzi, ezúton következtet a sejtek anyagcseréjére, aktivitására. Magasabb pH esetén nagyobb aktivitást, túlműködést találunk, savas környezetben alulműködést. Itt jön a képbe a glutén szerepe. Tapasztalataim szerint a glutén az arra érzékeny szervezet pH-ját extrém lúgos irányba tolja, ezáltal "felpörgetve" bizonyos területek működését, így a hasnyálmirigy, gyomor-bél traktus, mellékvesék, pajzsmirigy, immunrendszer érintett a leggyakrabban, következményes hormonszint eltérésekkel, emésztési panaszokkal (puffadás, gyomorégés, reflux ), koleszterin- és vérzsírproblémákkal (ez utóbbiak keringési problémák alapjai lehetnek). A vizsgálatok alapján a gyakoriság nem 7-8%, hanem 70-80%!!!

Az időskori diabetes népbetegség Magyarországon. Az általam vizsgált II. típusú cukorbetegek több mint 90%-ánál a háttérben a glutén-érzékenység jelen van. Ennek fényében kissé morbid, amikor a szénhidrátot zsömlében számoljuk nekik...

Az természetesen egyénileg változó, hogy ez az eltérés kinek és milyen panaszokat okoz. Legtöbbször ez "néma" probléma, azaz semmilyen szubjektív panaszt önmagában nem okoz, általában a hosszútávú következményként kialakult krónikus betegségek jelentkeznek idővel. A hozzám került paciensek legtöbbször emésztési panaszok miatt keresnek meg, amelyekre a hagyományos egészségügy nem tudott semmilyen megoldást nyújtani. A vizsgálat során nagyon gyakran derül fény a gluténnel összefüggésbe hozható pH eltérésekre, hormon- és ionszint elcsúszásokra. Emellett nagyon sok esetben semmilyen szubjektív panasszal nem rendelkezőknél is súlyos anyagcsere-eltérés látható. Tapasztalataim szerint az ilyen esetekben javasolt gluténmentes diéta óriási javulást hoz, mind szubjektíven, mind a mért értékek viszonylatában. Volt, akinek egy hónap alatt a vércukor- és inzulinszintje normalizálódott, de hosszabb távon az emésztési problémák, vérzsír, koleszterin értékek is.

Sajnos a jelenlegi orvoslás nem igazán nyitott az alternatív diagnosztikára, pedig az ESG hivatalosan is orvosi diagnosztikai műszer-minősítéssel rendelkezik. Volt paciensem, akinek negatív glutén-teszt mellett a fennálló panaszai a gluténmentes diétára teljesen megszűntek. Volt, aki a javaslatomra gluténmentes diétát tartott, a panaszai megszűntek; ezután patikában talált liszt-és gluténérzékenységre való gyorstesztet, otthon megcsinálta, az eredmény negatív lett. Erre célzatosan elkezdett gluténtartalmú ételeket fogyasztani; minden panasza visszatért. Kihagyta a glutént - megszűnt. Volt több olyan esetem, akiknél a gasztroenterológus megtiltotta (!) a gluténmentes diétát a diagnózis hiányában; ez szerintem bődületes butaság. Bárki, akinek gyomorégése, refluxa van, nyugodtan tehet egy kísérletet; próbálja ki, pár hét gluténmentes diétára hogy változnak a panaszai. Meg fog lepődni.

Mi az, amire figyelni kell? Mint említettem, a búza, árpa, rozs, zab és ezek származékai. Emellett gyilkos anyag a nátrium-glutamát, ami szintén ebbe a körbe tartozik, és alapvető alkotórésze a különböző "műételeknek", úgymint Vegeta, Maggi és Knorr gyorsételek, zacskós levesek és leveskockák. Érdemes kerülni az "ízfokozót" tartalmazó termékeket- ez majdnem minden esetben a Na-glutamát. A manapság divatos fehérje - és aminosav-koncentrátumok nagy mennyiségben tartalmaznak maltodextrint, ami szintén ebbe a körbe tartozik. Volt olyan esetem, akinek extrém értékeket mértem, amellett, hogy nem evett semmiféle lisztszármazékot. Majd kiderült, hogy testépítő, és kilószám ette a maltodextrint a fehérjekoncentrátumokkal...

Mi az amit bátran ehetünk? A rizs, a krumpli, a kukorica, a hajdina nem tartalmaz glutént, ezek bármilyen formában fogyaszthatóak. A tészta kiváltható rizstésztával, üvegtésztával (ez szójából van), rizslisztből pl. teljesen jó nokedlit vagy palacsintát lehet készíteni. Egyre több helyen árulnak gluténmentes péksüteményeket, kekszeket, kenyérsütőhöz való lisztkeverékeket, ezeket bátran fogyaszthatjuk. Tudnunk kell, hogy gluténból a bevitt mennyiség is nagyon sokat számít. Ha tehát felére-harmadára csökkentjük ezek arányát, ez máris óriási könnyítést jelent a szervezetnek.

Az ESG tapasztalataim szerint nagyon jó arányban mutatja az esetleg fennálló gluténérzékenységet, és a diéta melletti későbbi kontroll méréssel kitűnően utánkövethető a változások iránya, ami megerősítheti a kezdeti feltevést a gluténérzékenység tekintetében.